RetróMánia: Jazz Jackrabbit

Több alkalommal is írtam már olyan PC-s játékokról, amelyek régi nagy kedvenceim vagy valamilyen jó emlék fűződik hozzájuk. Ide tartozik a Lands of Lore, a Stonekeep, az Oroszlánkirály - ezeket először csak egy összefoglaló posztban mutattam be, majd később külön bejegyzést szenteltem nekik. A most bemutatandó játék is ide tartozik, ugyanis a "Mikor még szép pixeles volt minden" c. posztom első részében (melyet még nem hoztam át a régi blogomból, de hamarosan sort kerítek rá) már röviden írtam a Jazz Jackrabbitről, most pedig eljött az ideje, hogy hosszabban is bemutassam nektek, miért is szeretem ezt a remek játékot.

Főhősünk, Jazz az első rész nyitó képsoraiból

A Jazz Jackrabbit c. mászkálós akciójáték sokak számára ismerős lehet, különösen azok gondolnak rá nosztalgiával, akik a 90-es években voltak gyerekek. A játék 1994-ben jelent meg az Epic Megagames jóvoltából. DOS-os játék, mely a következő változatokban lelhető fel: az első egy shareware verzió, itt az első epizód (6 db pálya+3 bónusz pálya) játszható, egy teljes verzió (6 epizód), két karácsonyi kiadás (Holiday Hare '94 és '95 - itt csak a karácsonyi pályák és a bónuszok játszhatók), valamint egy Jazz Jackrabbit CD c. kiadás, mely a teljes verzióhoz képest plusz 3 epizóddal bővült, az úgynevezett "elveszett epizódokkal".

A Jazz Jackrabbit CD intrója

Történetünk főhőse Jazz, aki egy piros fejpántot viselő zöld bundás nyúl, fegyvere pedig egy hatalmas kék pisztoly. A történet szerint a teknős és a nyúl mesés ellenségeskedése a jövőben is folytatódik, immár bolygóközi keretek között. A főgonosz teknős, Devan Shell elrabolja Eva Earlong hercegnőt a Carrotus bolygóról, és Jazzre vár a feladat, hogy megmentse szerelmét.

Maga a játékmenet elég egyszerű, ez egy 2D-s mászkálós-lövöldözős akciójáték. Az epizódok mindegyikében 3-3 bolygót keres fel Jazz, a végén pedig egy-egy bosst kell legyőznie. Minden bolygó két pályából áll, általában a második pályán valahol elrejtve található egy nagy piros gyémánt: ha ezt felvesszük, akkor játszhatunk a bónusz pályával, melyben Jazzel kell összeszednünk adott idő alatt adott gyémántokat a plusz életért. Néhány helyen titkos pályák is vannak, pl. az első epizódban Birdland, ahol Jazz madárrá változik, vagy a Deserto pályáról nyílva, ahol gyíkként szaladgálhatunk.

Deserto 

Deserto - titkos pálya. Igen, az ott Jazz.:)

A bolygók igen változatosak, van benne természetes növényzettel borított felszínű bolygó (pl. az első helyszín, Diamondus), vagy sötét ipari bolygó (Technoir a második epizódban), vagy az űrbeli szemétlerakóhely, Scraparap. Mint látható, a bolygók neve beszélő név, következtethetünk rá többnyire, hogy mire lehet számítani. Az egyik bolygó neve Letni, és itt Devan szuperszámítógépének belsejébe juthatunk be főhősünkkel - ha a bolygó nevét visszafelé olvassuk, az Intel szóra ismerhetünk rá.:)

Exoticus, az egyik kedvencem

Marbelara, Devan egyik titkos helye

Stonar, szintén jó a zenéje is

Lagunicus: itt úszhatunk is, és jól jön a TNT

Az ellenségeink is hasonlóan változatosak, kezdve a teknősök különféle fajtáitól a gépekig, ráadásul az utolsó bossunk egy óriási szürke nyúl, mely mintha Jazz gonosz, felnagyított változata lenne. Külön tetszett az is, hogy a karácsonyi különkiadásban még az ellenség is karácsonyi, téli hangulatot árasztott: síelő teknősök, pingvinek, gonosz hóemberek, vagy éppen talán pezsgőtől megrészegült piros egerek támadnak ránk a téli világban vagy cukorkákkal teli bolygón. Ráadásul a jeges, havas pályákon - a '94-es karácsonyiban és az eredeti játék Nippius bolygóján - Jazz is fázik, ha csak állunk vele, remeg, ha elindulunk, akkor csúszkál a jégen. Szeretem, amikor az ilyen apró részletekre is gondolnak a készítők, hangulatosabbá téve a játékot.:)

Ellenségeinket ki kell lőnünk, ehhez járulnak hozzá a változatos lövedékek, van itt lángszóró, rakéta, pattogó gumilövedék, de TNT is. Utóbbi jól jön akkor is, ha nem tudjuk, hogy hol vagyunk, mert elveszünk a sötétben (konkrétan Lagunicus mélytengeri merülésére gondoltam). Vannak bónuszok is: kalitkából kiszabadítható madár, aki segít kilőni az ellenséget, "nyúlcipő", mellyel egy időre felgyorsulhatunk, rugóláb a magasabb ugrásokhoz, különféle pajzsok.

Crysilis: nagyon szép, de nem könnyű pálya

Haladunk a végkifejlet felé: mellesleg légdeszkázni is tudunk

Az egyes epizódok végén olvashatunk egy rövid szöveget, valamint egy rövid, vicces animációt is láthatunk, mely átvezet minket a következő részbe. A végkifejletben spoiler láthatjuk, hogy Jazz és Eva egymásra talál, azonban kissé gyanús kinézetű a taxis, aki elviszi őket. Tán csak nem...? De. A folytatás garantáltnak tűnt.:))

Spoileres videó jön: az animációk.

A játék nagy kedvencem a mai napig, és ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a zenéje nagyon tetszik. Nem tudom, hogy a zene vagy a nyulak szeretete volt meg hamarabb, vagy tán pont emiatt a játék miatt kedveltem meg a nyulakat? Általában azok a kedvenc pályáim, ahol a kedvenc zenéim is vannak, például Exitocus, Deserto, Lagunicus, Industrius, Holidaius, Candion, Turtemple, Scraparap (utóbbi pálya jó nehéz...:S). Orbitus és Letni viszont nem tartozott a kedvenceim közé. Pezrocknak és Ceramicusnak pedig ugyanaz a zenéje.:) Főleg a "természetes" környezetű pályákat szerettem. Az egész Jazz Jackrabbit végigkísérte a felső tagozatos éveimet, a játék számomra összefonódott a régi nyári szünetek emlékével, amikor délután perzselő forróság volt, de az árnyékos szobában már Lagunicus tengeri mélységeibe merültem Jazzel. Vagy biciklizés közben az éppen épülő vásárcsarnok területére érve, ahol éppen csak egy nagyobb városi pusztaság állt akkor, a nyári forróságban Deserto zenéje jutott eszembe.:) Dosbox segítségével ma is bármikor szívesen előveszem ezt a játékot, néha csak egy-egy kedvenc pálya újrajátszása erejéig.

Bónusz pálya. Mindegyiknek sajátos hangulata van szerintem.

End boss: Jazz óriási, gonosz klónja

Nos, ennyit az első részről, mely igazi klasszikussá vált a játékosok körében. 1998-ban megjelent a játék folytatása, Jazz Jackrabbit 2 címen - érdekes, hogy kezdetben nem szóltak róla túl elismerően (pl. egy újságban olvastam róla, eléggé felemás értékeléseket kapott, talán 50-60%-ot), népszerűsége azonban ma is töretlen. Kiállta az idő próbáját. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy ma is létezik egy olyan közösség, mely életben tartja a "kultuszt", pályákat szerkeszt, és különféle szervereken multiplayerben játszik. Erről azonban később szólok, először lássuk a játékot!

A kezdő képsorok 

Itt is többféle kiadással találkozhatunk: egy shareware verzió 3 pályával, egy béta verzió (OEM), a végleges verzió, karácsonyi különkiadás (földrajzi helytől függően Christmas Chronicles vagy Holiday Hare '98 - húsvéti pályákkal is) és végül a Secret Files, azaz TSF egy plusz karakterrel és új pályákkal. A kor követelményeinek megfelelően a játék DOS helyett már Windowsra készült, a játékmenet alapvetően ugyanaz maradt, azonban számos változtatás is történt. Az egyik legszembetűnőbb, hogy a játéktér arányai megváltoztak: a környezethez képest arányaiban sokkal kisebb a karakterünk. Bevallom, eleinte ez nem nagyon tetszett, és át is állítottam a felbontást, hogy az első részhez hasonló legyen a játék. A játszható karakterek száma is bővült: Jazz mellé megérkezett őrült öccse, Spaz, aki egy piros nyúl zöld pisztollyal és dilis megjelenéssel, valamint a TSF-ben feltűnt Lori, a sárga nyúllány, aki eredetileg Spaz barátnője lett volna (ahogy a JJ2 végén egy videóban is láthatunk egy hozzá hasonló figurát), de végül némi külső átalakítással megalkottak egy új karaktert, aki Jazz és Spaz húga. Van a játékban multiplayer opció is, akár osztott képernyőn, akár interneten is játszhatunk, ez is nagy újítás volt az első részhez képest.

Jazz és Spaz

...és Lori

Karaktereink képességei is bővültek, mindhárom szereplőnek van egy olyan képessége, ami pluszt ad, és bizonyos esetekben csak az egyik vagy csak a másik karakter érhet el helyeket, szerezhet meg tárgyakat. Sőt, néha a kiindulási pont is más-más. Jazz szuperképessége a propellerfül, mellyel repülhet a levegőben, és a helyből magasra ugrás. Ezzel szemben Spaz egy nindzsarúgással tarolhat előre, és a levegőből magasabbra tud ugrani. Lori pedig a két szuperképesség egyfajta ötvözetét kapta: rövidebb nindzsarúgást és propellerfület. Ugyanakkor látszik, hogy ez a karakter csak később került be a játék, ugyanis a magasugrást nem tudja, ezért egyes helyek elérhetetlenek a számára az eredeti pályákon. A pisztolya fekete, azonban az azt jelző ikon olyan, mint Jazzé. Tehát egy kicsit kidolgozatlan maradt.

Történetünk szerint Jazz és Eva szerelmét beárnyékolja Devan visszatérése, aki egy időgép segítségével vissza akar menni a múltba, hogy megváltoztassa, és ezzel elpusztítsa Carrotust és a királyságot. Feladatunk megakadályozni ezt, és küldetésünk a palota várbörtönében kezdődik, mivel Jazz vérmes anyósa, a kék bundás nyúlkirályné bosszúból tömlöcbe veti hősünket, mert nem volt képes elintézni Devant.  

Az epizódok címe és főképe egy-egy utalás valamilyen játékra vagy filmre: pl. a Jazz in Time a Vissza a jövőbe c. filmre utal, a Funky Monkeys a Donkey Kong c. játékra. A Flashback c. epizódban Jazz visszatér az első rész első fejezetébe, azaz újra bejárja Diamondust, Tubelectricet és Medivót, persze modernebb változatban.

Az egyik epizód

Középkori pálya... nem ismerős? (Medivo)

A játék zenéje hangulatos, ahogy a környezet is. Itt is lehet úszni, légdeszkázni, lehet madarunk, viszont nincsenek titkos pályák (eredetileg lettek volna, de végül nem kerültek be a játékba). A kedvenc karakterem Spaz, majd Lori és végül Jazz. Néha még Eva is feltűnik, amikor a demóban a gonosz boszorkány békává változtatja hősünket: és a klasszikus csók segít.:)

Elég sokáig a béta változat volt meg nekem, és tulajdonképpen csak akkor derült ki számomra, hogy ez a béta, amikor utánanéztem, viszont elég hamar feltűntek a különbségek a TSF-hez vagy akár az alapváltozathoz képest. Például: a bétában végtelen számú lőszerünk lehet, míg a véglegesben 99, és utána nem is tudok felvenni többet a pályáról. Vagy a Carrotuson játszódó két pálya tilesetje fel van cserélve színek szempontjából (day és night). A Marinated Rabbit c. pálya címe a bétában Generic Water Level, és a víz kinézete is más: a bétában teljesen átlátszó, a véglegesben kékes. Bevallom, nekem a béta itt jobban tetszett...:) Néhány lőszer kinézete is más, különbözik a háttér, és egy zene is van, ami a véglegesben nem szerepel. Valamint egy boss kimaradt, és a legtöbb boss túl könnyű a bétában.

Tossed Salad pálya a végleges verzióban...

...és a bétában.

A Thriller Gorilla végleges változata...

...és ugyanez bétában

Marinated Rabbit...

...lánykori nevén Generic Water Level.

Ebből a játékból a kedvenc részem a Carrotuson játszódó, a Funky Monkeys c. epizód és a tengerpartos részek. Itt nincsenek az epizódok között kis rajzfilmek, csak az elején és a végén. Ez a játék már a középiskolás éveimhez köthető, és kialakult az a szokásom is, hogy karácsonykor a karácsonyos résszel, húsvétkor meg a húsvétossal játszom egy kicsit. Stílszerűen.:D

Candy Bags: karácsonyi pálya

A JJ1 elemeit használó karácsonyi pálya a Home Cooked Levels szekcióból

Említettem korábban azt, hogy ennek a játéknak még mindig nagy a rajongótábora, és ma is készülnek újabb és újabb pályák. Nos, ez annak is köszönhető, hogy a játékhoz járt egy Jazz Creation Station nevű pályaszerkesztő is, és ennek segítségével bárki készíthet pályákat. A legnagyobb Jazz-es rajongói oldalról, a Jazz2Online-ról lehet ezeket többnyire letölteni, rengedeg single player, CTF (capture the flag), battle és más típusú pálya van itt. Nemcsak a meglévő elemekből lehet építkezni, a legkreatívabb pályák saját tileset-ekből építkeznek, de én nagyon kedvelem a JJ1-ből átkonvertált régi pályaelemekből készülő pályákat is. 

Exoticus örök kedvenc, itt is! Sanctity of Sun and Moon (letölthető pálya)

Végül pedig szót kell ejtenem röviden egy olyan próbálkozásról, mely kudarcba fulladt, ez pedig a Jazz Jackrabbit 3. Ez már egy 3D-s akciójáték lett volna, de annyira rosszul sikerült, és annyira nem tetszett a rajongóknak, hogy végül csak a demó változat készült el, melyet még meg lehet találni az interneten. Én is kipróbáltam, és nekem sem nyerte el a tetszésemet. Az irányítás nehézkes, és egyáltalán, minden hiányzik belőle, ami az eddigiekben megvolt.

Összefoglalva azt is mondhatnám, hogy a Jazz Jackrabbit élt, él és élni fog, amíg ilyen lelkes közösség áll mögötte. Az első rész jövőre lesz 20 éves. A második is már 15 éves, ez pedig igencsak réginek számít a játékok szempontjából. Mégsem kopott meg, és úgy gondolom, hogy nemcsak a nosztalgiázó felnőttek körében kedvelt, hanem a "mai fiatalok" is szeretik.:)

Néhány link:

Jazz2Online - a legnagyobb JJ oldal, wikivel, letölthető pályákkal, leírásokkal és még sok minden mással.

Teknősök Városa - magyar nyelvű single player pálya a TSF-hez

Abandonia - JJ2, TSF és Holiday Hare '95 letöltése

My Abandonware - JJ1 CD letöltése

Dosbox - a Dosbox emulátor letöltése