RetróMánia: Jazz Jackrabbit

Több alkalommal is írtam már olyan PC-s játékokról, amelyek régi nagy kedvenceim vagy valamilyen jó emlék fűződik hozzájuk. Ide tartozik a Lands of Lore, a Stonekeep, az Oroszlánkirály - ezeket először csak egy összefoglaló posztban mutattam be, majd később külön bejegyzést szenteltem nekik. A most bemutatandó játék is ide tartozik, ugyanis a "Mikor még szép pixeles volt minden" c. posztom első részében (melyet még nem hoztam át a régi blogomból, de hamarosan sort kerítek rá) már röviden írtam a Jazz Jackrabbitről, most pedig eljött az ideje, hogy hosszabban is bemutassam nektek, miért is szeretem ezt a remek játékot.

Főhősünk, Jazz az első rész nyitó képsoraiból

Viszlát, elmúlt 7 év!

Ma egy kedves ismerősöm facebookos kiírása alapján ránéztem a Freeblogra, és sajnos úgy tűnik, végleg lehúzták a rolót. Belépni már nem tudok, sőt már magát a blogot sem nyitja meg alapvetően. Még jó, hogy egy pár hónapja átmentettem mindent ide, amit be is jelentettem, amikor elindítottam ezt az új blogot. Úgyhogy továbbra is folytatom a régebbi, szerintem jól sikerült bejegyzések újbóli közzétételét, és természetesen igyekszem új posztokat is írni. Lenne miről... :)

A kommenteket szívesen veszem, nyugodtan hozzá lehet szólni régebbi posztokhoz is (persze kulturáltan;)).

Kép: a Múmin 21. részéből (Vándor délre megy), ami az egyik kedvenc részem is.

Ore no imouto - anime-(nem)ajánló

Többször szerettem volna írni animékről ezen a blogon, ám végül sosem tettem meg, így ez az első. A cím kettős, mert ajánlom is meg nem is ezt a sorozatot, hogy miért? A posztból kiderül. De röviden összefoglalva egy kedvenc első évad és egy ezt totálisan leromboló második évadról lesz szó, és miután minden lehetséges helyet telesírtam ezzel, hogy mekkorát csalódtam benne, gondoltam, írok is róla. Előre szólok: az egész bejegyzés egy nagy SPOILER lesz.

Nos, a szóban forgó sorozat címe: Ore no imouto ga konna ni kawaii wake ga nai, angolul My little sister can't be this cute, azaz Nem  lehet ilyen aranyos a kishúgom. Röviden OreImo. Az egyik Mondóban olvastam róla először, és felkeltette az érdeklődésemet a sztori, habár kicsit féltem is, mert általában, ha egy kishúg szerepel a címben, akkor valami testvérszerelmes, vérfertőzéses dolog áll mögötte, ami az egyetlen téma, amit nem viselek el. De gondoltam, miért lenne ez törvényszerű? Nem is volt az...

Kirino, Kyousuke és az eroge-hegyek

Új élet

Csaknem 7 éve vezettem a blogomat a freeblogon, és sajnos most eljött a búcsú illetve a váltás ideje. Már régóta voltak gondok a freeblognál, de most úgy láttam, tömegesen hagyják el a bloggerek a süllyedő hajót. Fájó szívvel, de én is így teszek, mert új bejegyzést nem tudok írni, és elég bizonytalan is a rendszer.:( Így itt indítom újra a blogomat - új névvel, új címmel, mert az "uzsidoboz" már foglalt volt. Hogy miért pont Vlagyivosztok? Mert jól hangzott, és minden más ötletem már foglalt volt. A felhasználónevemről meg csak nem akartam elnevezni, az túl kézenfekvő lett volna. És ha már újrakezdés, akkor legyen új minden. Majd átmentem ide is a régebbi posztjaimat. Sőt, már el is kezdtem, de sajnos csak manuálisan megy, ugyanis az importálás nem működik. Mindenesetre néhány poszt már fent van, lehet kommentelni is.:)

A régi blogom: ez is megmarad természetesen:

http://uzsidoboz.freeblog.hu

Párhuzamos világ - utolsó megjegyzés a Legyek Urához

Na, hát megint nem írtam az utóbbi időben. Nem gyűlt össze újabb elemzendő anyag. Vagyis de, de ez még mindig az előző témához vág inkább. Azért az utolsó megjegyzésem, mert lehet, hogy már halálra idegesítettem a környezetemet ezzel. Mármint hogy hú, de fantasztikus könyv a Legyek Ura, meg hű, de jó a film is, na persze csak a régi, mert az új az egyáltalán nem jó stb.  Ez egy személyes jellegű poszt. Az alábbi kép pedig a legutóbbi rajzom, aminek azt a címet adtam, hogy Nothing can stop me now. (A többi meg itt van.)

Nothing can stop me now - Jack Merridew és Roger