Egy nagyon régóta elkezdett, többször is félrerakott, majd végül mostanában befejezett babáról fogok írni most. A Facebook-oldalamon már bemutattam, de itt részletesebben is szeretném leírni, hogyan is készült el a kiszeng.
Talán 1,5 évvel ezelőtt jutott eszembe ez az ötlet. Régebben megnéztem pár koreai sorozatot, melyek közül az egyik kedvencem a Sungkyunkwan Scandal, mely a Joseon-korszakban játszódik, és a főszereplő lány a bátyja helyett, fiúnak öltözve kerül be a Sunkyunkwan nevű oktatási intézménybe, amiből természetesen különféle bonyodalmak keletkeznek. A sorozatban mellékszereplőként több kiszeng is szerepe. Ők olyan kurtizánok voltak, akik többek között különféle művészeti ágakkal, zenével, tánccal és sok más egyébbel szórakoztatták a férfiakat. Habár többen is kiemelkedtek közülük például költőként, társadalmi státuszuk alacsony volt. "Egy arisztokrata elméje egy alacsony rangú testbe zárva." Kicsit hasonlóak a japán gésákhoz vagy oiranokhoz.
A sorozatban az egyik szereplő mindig a kiszengekkel beszélget és mulat, van köztük vidám és harsány, de van, aki inkább csendes és titokzatos, és az ő történetére is fény derül.
Rátérve a babára, az ötlet onnan jött, hogy nagyon megtetszettek a sorozatban látható ruhák, így arra gondoltam, mi lenne, ha megvarrnám? Illetve még rengeteg kiegészítőt is lehet mellé készíteni, és ilyesmi pont volt is itthon. Az Aliexpressen vásárolható babafejek között pedig volt pont olyan, ami illett is a koncepcióba. Bár így utólag visszatekintve már nem emlékszem pontosan, hogy előbb az ötlet volt meg, és utána a baba, vagy fordítva...
Az alábbi képen látható a rendelés, amit leadtam:
Látszik, hogy egy Kurhn-fej (vagy Kurhn-klón) lenne a kép alapján, festett szemmel, de a vásárlói értékelésekben többen írták, hogy üvegszemmel érkezett. Ez az én esetemben is így volt, azonban nem bántam, mivel kibontva és élőben látva az első gondolatom az volt, hogy nagyon cuki! Még aranyosabb is, mint a képen feltüntetett fej, és arra gondoltam, egy vidám kiszeng lesz belőle. A fej egyébként többféle színű hajjal is kapható, nekem is van belőle több is, ami hasonló (pl. Reisen Udongein Inaba feje is ilyen), de még mindig nem tudom, hogy mi az "eredeti". Több helyen "Miao Miao"-nak nevezték el, mivel ilyen márkájú babán látták először. Természetesen vettem mellé egy testet is, ami lehet, hogy egy Fashionista-klón, de nem vagyok benne biztos. Mindenesetre ízületes.
A második lépés az volt, hogy milyen színű legyen a ruha. Ezt nagyban befolyásolta az is, hogy milyen selyemanyagok voltak otthon, mivel mindenképpen selyemből szerettem volna a ruhát megvarrni, és mindenképpen színesre gondoltam. Úgyhogy élénk színek mellett döntöttem, amiben mindenképpen volt sárga, rózsaszín, zöld.
Persze azt is ki kellett találni, hogy melyik anyag hol legyen, és milyen sorrendben legyenek a szoknyarész rétegei. A szabásmintához rengeteget nézelődtem a Pinteresten, hogy hogyan lehetne megoldani, milyen fajta hanbokok vannak. Korábban már varrtam egy hanbokot, de az sokkal egyszerűbb volt. Azt kézzel varrtam, mert még nem annyira tudtam kezelni a varrógépet, viszont most már géppel varrom azt, amit tudok.
Az anyagpróbák után fontos volt, hogy milyen kiegészítők fognak majd kelleni. Mindenképpen kellett a jellegzetes kalap, hajtűk, ruhadíszek, cipő, ezeket is ki kellett találni. A hajtűkről volt már elképzelésem, ehhez gyűjtögettem már tárgyakat. A fő motívum a lepke, ahogy láttam több ábrázoláson is, és ehhez jó alapot adott az, hogy volt egy lepkés fülbevalóm, aminek elveszett a párja, és úgy gondoltam, itt fogom felhasználni. Talán ez volt az a tárgy, ami már az egész elképzelés kezdetén szerepelt a kiegészítők között. Utána találtam még lepke formájú fém díszeket egy hobbiboltban, amiket szintén felhasználtam. Szerelőpálca és gyöngy is volt itthon.
Az egyik legnagyobb kihívás a kalap elkészítése volt. Először a vázat kellett megcsinálni, ezt vékony bambusz fogpiszkálóból és rézdrótból készítettem el ragasztópisztoly és maszkolószalag segítségével. Az első változat túl kicsi lett, a második viszont már megfelelő méretű lett. Olyan, mint egy lámpaernyő, belül is van egy tartószerkezet. A bevonat egy függönyanyagból készült (talán organza, vagy ahhoz hasonló), viszont ezzel az volt a probléma, hogy minden festék és filctoll szétfutott rajta, pedig mintákat akartam rá rajzolni. A végére hagytam a megoldását ennek a problémának. Először arra gondoltam, hogy ha lefújom hajlakkal vagy száraz samponnal akkor megáll-e rajta a festék. Végül is megállt, de látszott is, és nem lett egyenletes. Végül az igazi megoldás a fehér ragasztó volt, egy vékony rétegben bevontam, majd száradás után lehetett rá festeni akrilfestékkel. Virágmintára gondoltam, így megnéztem, hogy milyen virágábrázolások vannak, és segítségül hívtam a Búvár Zsebkönyvekből a Kína kerti virágai c. kötetet. Innen a közönséges kaméliára esett a választásom, mivel ez a virág Koreában is honos, így egy ehhez hasonló motívumot festettem fel a kalapra, plusz a tetejére egy sötétebb részt. Végül az egészet lelakkoztam selyemfényű hobbilakkal, így kicsit keményebb lett, és kevésbé függönyszerű a kalap anyaga. Megkötőnek egy bordó szalagot választottam.
Ha már a hajnál tartunk, itt a hosszú hajat be kellett fonni kisebb tincsekre, és feltekerni. Az eredeti kialakításból megtartottam, ami már kész volt, csak a többit fontam be. Eredetileg úgy gondoltam, hogy plusz fonott tincseket is teszek bele, mivel van fekete műhajam, de végül erre nem lett szükség mert megfelelő lett így is a mennyiség. Rögzítés: vékony szilikongumi és hullámcsat.
A hajtűkhöz a már említett lepkés fülbevalót és a lepkés díszeket használtam fel. Persze kellett még vékony rézdrót és több gyöngy is. Egyszer vettem egy nagy csomag, nagyon vegyes üveggyöngyöt még Szegeden a Printkerben, nagyon sokféle gyöngy van benne. Eddig nem igazán használtam el belőle semmit, de most pont jól jött belőle egy áttetsző levél alakú gyöngy, pár pirosas gyöngy, és a ruhadíszekhez a jádéhoz hasonló gyöngyök. Szerelőpálca adta meg az alapot, majd erre ragasztottam a lepkéket, illetve ágszerűen hajlítottam meg a drótokat, és erre fűztem fel a kékes színű gyöngyöket. A lepkéket lefestettem halványzöld illetve halványrózsaszín és egy kis arany körömlakkal, mellyel azt akartam elérni, hogy jádéhoz vagy rózsakvarchoz hasonló legyen a felület.
A ruha alsó része, a szoknya megkötős, illetve van egy felső része is, ami fehérneműnek minősül. A felső részen is van egy szalag, de az csak dísz, valójában egy kis darab tépőzár tartja a helyén. A szegélyhez szalagot használtam. Nem volt könnyű felvarrni, de végül sikerült.
A vége felé jutott eszembe, hogy kellene még egy alsónadrág is, amit szintén fehér selyemből varrtam meg, és ezúttal elővettem a már jól bevált Babadivat c. füzetet, és az ott található szabásminta alapján varrtam meg.
A ruhadísz (norigae) alapanyaga hímzőfonal, amit szépen szét lehetett bontani, hogy bojtos legyen az alja. A gyöngyök közül itt használtam fel azt, ami hasonlított egy jáde díszre. A másik norigae lepkés lett, mivel húsvét előtt a Lidl-ben pont megláttam egy zacskó fa lepke alakú díszt, így meg is vettem, és méretben is pont ide illett.
Rengeteg Barbie-méretű cipőt sikerült beszerezni az elmúlt évek során, így volt miből választani, azonban mégsem a meglévő készletből használtam fel cipőt, mivel egyszer az adományboltban pont a kezembe akadt a megfelelő cipő, csak le kellett festeni. Első réteg: akril alapozó, utána akrilfesték, és a végén selyemfényű hobbilakk. Örülök, hogy a festék megtapadt, és nem pattogzott le a műanyagról. Ezzel festettem a kalapot is. Egyébként Südor akril fafesték, amit szintén a Printkerben vettem egy nagy kiárusításon még évekkel ezelőtt, és eddig szintén nem használtam, de elég sokféle van belőle, és legalább kipróbáltam, ráadásul sikeresen.
Arra gondoltam, hogy kiegészítőként még lehetne pár dolgot készíteni, pl. ékszerdoboz, pipa, hangszer, legyező, de talán majd legközelebb, ezeket még nem találtam ki rendesen, de így is kész a kiszeng, a többi már csak plusz dolog lenne. Most már csak egy jó nevet kellene kitalálni neki.
Összességében ez volt az eddigi leghosszabb ideig tartó babám, amibe eddig a legtöbb energiát fektettem be. Az elhúzódás nyilván azért volt, mert nem volt időm rá, most viszont végre sikerült befejezni. Remélem, tetszik az eredmény. Időközben már elkészült egy újabb baba is, de arról majd legközelebb írok!
