Április közepén is túl vagyunk, erre reggel, amikor kinéztem az ablakon, azt láttam, hogy havazik, és egész délelőtt sem állt el. Pont tegnap este fejeztem be azt a ruhát, amit most be is mutatok, és gondoltam, Elsa a Jégvarázsból elhozta nekünk ismét a telet!
 |
| Előtte: a gyári változat - utána: a saját, "mozihű" |
Kezdjük ott, hogy én tulajdonképpen nem is szeretem a Jégvarázs c. animációs filmet. Moziban láttam, de sajnos nálam elmaradt a katarzis, egy jó közepesre értékeltem, de hiányérzetem volt. Második megnézésre is így voltam vele. Egy hosszabb kritikát írtam is a filmről korábban, hogy mi nem tetszett benne. De érdekes, hogy a 2013-as mozis megnézés óta valamiért mégsem hagy nyugodni ez a film, és sokat gondolkoztam rajta, hogy miért nem. Talán azért, mert annyira szerettem volna szeretni, csak nem sikerült, mert úgy érzem, hogy igenis volt benne potenciál, de valahogy nem olyan lett a végeredmény. És tudom, hogy ez a film igazából gyerekeknek szól, de egy jó animáció a felnőtteket is szórakoztatja. Rájöttem - pontosabban már akkor rájöttem, amikor megírtam a kritikát -, hogy a forgatókönyvvel, a történetettel van bajom. A film üzenete tetszik, a szereplők tetszenek, a látványvilág tetszik - egyedül a forgatókönyvet éreztem kicsit összecsapottnak az aránytalan elosztású dalokkal, felesleges jelenetekkel és a túl gyorsan megoldott konfliktusokkal. Tulajdonképpen bármi, legyen az kép, könyv, naptár, figura, stb. jobban tetszett, mint maga a film.
És itt jön a képbe az alábbi kis alkotásom is. Egyszer, még decemberben, a buszra várakozás ideje alatt benéztem a kiskunhalasi piacra, és mivel akkoriban ismét támadtak új ötleteim, sőt egyre több inspirációt gyűjtöttem be, meg ötleteket az internetről, és eldöntöttem, hogy évente nem csak egy ruhát fogok varrni babáknak, körülnéztem alapanyagra vadászva. Így találtam rá erre a kis 15 cm magas Elsa babára, ami olyan aranyosnak tűnt, de a ruhája csak színekben hasonlított a filmbelire. Egy hirtelen ötlettől vezérelve megvettem, hogy majd én megvarrom a mozihű ruhát! És ez így is lett, igaz, jóval tovább tartott, mint terveztem.
Ami nehéz volt, az a baba mérete. Igaz, korábban már készült ugyanilyen méretben ruha (Akiko, a japán iskolás lány). Mivel nem volt ilyen színű anyagom, és nem is találtam, egy széles szaténszalagból készült a ruha, melynek a szélét géppel szegtem be. A felsőrész függönyszerű anyagból készült, szintén géppel részben - elég nehéz volt, mert nagyon vékony anyag, és mindig beakadt a cérna. Az összeállítás viszont már kézzel készült. A köpeny organzaszerű anyagból van.
Nagy szerepe volt még a Lovely Baltic Sand kék színű körömlakknak is. Egyrészt a ruha felső, csillogós részét ezzel festettem be. Eredetileg úgy terveztem, hogy apró körömdíszítő flittereket ragasztok rá, de minden ragasztó megkeményedett, a flitterek lepattogtak. Textilragasztó kellett volna hozzá, amit sehol sem lehetett kapni. Így maradt az univerzálisan használható körömlakk! Elsa cipője a gyári változatban egy piros csizma volt, azonban találtam az elfekvő készletemben egy pont ilyen méretű körömcipőt, szintén piros színben. Ezzel a körömlakkal festettem be, és az eredmény elég jó lett, mert jól lefedte a pirosat, és nem is pattogzott le. Emellett még az UHU ezüst színű glitter glue-t is használtam a köpeny díszítésére és a felsőrész plusz díszítésére (ápol és eltakar!).
Elsa haja - a másolat játékoknál megszokott módon - nem túl dús, tehát csak egy körben van haj, középen nincs. Kitaláltam, hogy mi lenne, ha egy kicsit feldúsítanám, mivel pont van szőke, pont megfelelő hosszúságú műhajam, amit egy műhajas hajgumiról tekertem le. Arra gondoltam, hogy egy mini parókát készítek, rávarrom egy textildarabra, és kétoldalas ragasztóval rögzítem. Az ötlet jó volt, de sajnos nem jött be. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, közvetlenül a fejre kellene ragasztanom vagy varrnom a tincseket. Ezzel pedig egyelőre nem akartam kísérletezni, nehogy végleg elrontsam. Így maradt az eredeti haj.
A következő projekt nem tudom, melyik lesz a sok közül, de van még pár ötletem. Például Anna, szintén a Jégvarázsból, szintén ugyanebben a méretben. Mert ha már a mozi egyik fő üzenete a testvéri szeretet fontossága volt, nem hagyhattam ott Annát sem...
